Hajnali egykor arra ébredtem, hogy valaki a hátam mögött üvölt, hogy ez az utolsó pihenő, fél órát állunk. Kicsit nyújtózhattunk, hogy aztán legközelebb Bangkokban ébredjünk valami hasonlóra hajnali fél hatkor.
Hajnali egykor arra ébredtem, hogy valaki a hátam mögött üvölt, hogy ez az utolsó pihenő, fél órát állunk. Kicsit nyújtózhattunk, hogy aztán legközelebb Bangkokban ébredjünk valami hasonlóra hajnali fél hatkor.
Muszáj volt visszamenni a tegnapi pékségbe reggelizni, és betömni megint egy adag édességet. Szépen megtelve aztán béreltünk egy motort, mert nem állapot, hogy Thaiföldön még nem is motoroztunk, különösen, hogy ugye a thaiok sem tudják melyik oldalon kéne közlekedni.
Reggeli után néztünk, és végül egy pékségben kötöttünk ki, ahol kövér európaiak falatozgattak egy-egy sütikét. Mi rögtön kértünk pár fánkot, meg ezt-azt a jeges kávé mellé, de csak a felét kaptuk meg. Azt hiszem, nincsenek hozzászokva a nagyobb mennyiségekhez, szólnunk kellett még egyszer. Egészen jóllaktunk csokis fánkokkal, meg banános muffinokkal. A kikötő felé vettük az irányt, ahol a csónakosok azonnal le is csaptak ránk. Végül beadtuk a derekunkat, csak előbb még visszaszaladtunk a szállodába, hogy vételezzünk törölközőt meg fürdőruhát, mert azok nélkül mégsem igazi a strandolás.
A koránkelés közismerten hülyeség, de néha muszáj, persze akkor is hülyeség. Szóval felkeltünk hétkor, hogy legyen időnk inni egy kávét. A reggelinket már korábban beszereztük, bambuszban sült rizs volt. Nyolcra meg is érkezett a pickup, hogy kajakozni vigyen. Persze először még felszedtünk egy másik srácot, aztán elmentünk még egy szállodába, ahol hiába vártunk, nem került elő senki. Innen visszamentünk az irodájukhoz, ahol végre eldöntötte utastársunk, hogy egész napos kajakozásra akar menni, majd leugrott a kocsiról és a nő után futott, hogy mégis inkább csak fél naposra. Éljenek a határozott emberek!
Mivel tegnap viszonylag későn értünk Krabiba, már nem tudtunk kajakozást intézni mára. Reggel meg már lecsúsztunk a kajakozás megkezdéséről, de ezt tudtuk, úgyhogy nem is rohantunk. Szép kényelmesen felkeltünk, valamikor jó későn, reggeliztünk, aztán befizettünk másnapra egy napos tengeri kajakozásra. Ezzel gyakorlatilag le is tudtuk a napi tevékenységünket.
Ideje volt továbbállni a szigetről. Elhatároztuk, hogy emiatt azért nem akarunk korán kelni. Persze sikerült úgy megszerveznünk, hogy mégiscsak vekkerre keljünk. Rengeteg speed boat megy a szárazföldre, meg van egy sima hajó, de minden olyan helyen, ahol jegyet lehetett venni, azt állították, hogy nem megy, vagy nem minden nap, meg eleve nem is lehet tudni, hogy mikor megy. Végül egy helyen hajlandóak voltak eladni két jegyet. Nyilván minden nap megy, mert minden nap hallottuk elpöfögni tíz felé. Persze hivatalosan kilenckor indul, de hát elmélet meg gyakorlat nem mindig passzol.
G véleménye szerint rá akartam venni, hogy a sziget ismeretlen sarkába kiránduljunk egyet, de nem jártam sikerrel. Szerintem nem próbáltam rávenni, hiszen ha próbáltam volna, akkor nem a strandra mentünk volna, mint ahogy az történt.
Utolsó kommentek